Óvodánk története

A Bakony lábánál fekvő falunkban, Városlődön már 1895-ben – a mai óvoda helyén – dr. Óvári Ferenc országgyűlési képviselő közbenjárásával a Dunántúli Közművelődési Egyesület anyagi segítségével kezdte meg működését az intézmény.

A II. világháború az óvoda épületét sem kímélte meg, 1945. március 23-án, bombatalálatot szenvedett. Szerencsére ekkor gyerekek nem tartózkodtak az épületben. A világháború utáni évek során a súlyos károkat szenvedett épületet helyreállították, így új felszerelést – víz, villany – kapva indult meg újra a nevelőmunka 1951-ben, két csoporttal és két óvónővel. Ettől kezdve napközi otthonos rendszerben működött, ebéd után pihenési lehetőséget biztosítva a gyerekeknek.

A 70-es években ismét felújításra szorult az óvoda épülete, mivel a falak és a mennyezet megrepedezett.

A felújítás során a konyhát is bővítették, sor került a fogadóhelyiség kialakítására is. A felújítás nem volt sikeres, így az épület az 1979-80-as években lakhatatlanná vált. Teljes felújításra szorultak a falak, a födém, a tetőzet.

Új világítást, központi fűtést, parkettát kapott az épület. 1981-ben újra fogadhatta a gyerekeket az óvoda. A felújítás ideje alatt az óvoda másik épületben kapott szükség szerinti működési lehetőséget. (volt könyvtár épülete) E felújításból a szülők is komoly társadalmi munkát végezve vették ki a részüket. Az újjávarázsolt épület az engedélyezett 50-es gyereklétszám helyett 75 -80 gyermeket is befogadhatott. Az óriási zsúfoltság enyhítésére 1985-ben egy szükségférőhelyként létrehozott kis méretű csoportszoba fogadta az új kiscsoportosokat. A harmadik csoport beindításával bővült az óvoda személyzete is, egy újabb óvónő, egy dajka és egy konyhai kisegítő kezdte meg a nevelési évet.

Napjainkban az épület állaga újra felújításra szorul. 2003-ban korszerűsítettük a konyhánkat, így helyben főzünk óvodás gyermekeinknek. Edényeink megfelelnek a HACCP előírásainak. 2004-ben lecseréltük az óvodai csoportok bútorait, amelyek egy ügyes kezű apukánk keze nyomát dicséri. A csoportszobai szőnyegek is cserén mentek keresztül, így a csoportok esztétikuma teljesen megváltozott, amit a gyermekek is nagy örömmel fogadtak. Ugyanezen a nyáron rendbe tettük az óvodai udvart is, mely már nagyon balesetveszélyes volt. Társadalmi munkában lebontották a beton szeméttározót, illetve a gáztározót. Az udvar most már viszonylag egységes képet mutat. Az alsó és a felső udvart elválasztó drótkerítést esztétikus fakerítésre cseréltük, amelyet szintén a szülők segítségével tudtunk elkészíteni.

A 2005/2006-os nevelési évben engedélyezték a harmadik szükségcsoportunk visszaállítását, amely közben 2013 szeptemberében megszűnt. Gyermeklétszámunk az utóbbi években a jelenlegi maximális befogadóképesség (60 fő) körül stagnál. Ennek kapcsán kialakítottunk egy nevelői öltözőt, illetve felújítottuk a nevelői mosdót is.

2006. nyarán óvodai folyosónk és a konyhánk került teljes felújításra. A következő években egy teljes tetőcsere, illetve a keleti oldal nyílászáró-cseréje a cél.

2009 nyarán a katica csoport újraparkettázása, illetve a folyosón vizesedő fal vakolása és a vizesedés megszüntetése vált szükségessé.

2010 júliusában a gyermekmosdó csempézése, lapozása, vízvezeték rendszerének felújítása történt meg, majd 2010 őszén az óvoda parkolójának térkövezése.

1995-ben ünnepelte óvodánk fennállásának 100. évfordulóját. Az óvoda volt dolgozói mellett meghívott vendégeink között voltak a partnerkapcsolatban álló németországi település – Wiesthal - képviselői is, akik ajándékokkal gazdagították óvodánk eszközállományát. E jeles alkalmon a falu vezetősége is jelen volt. A gyermekek az óvónők közreműködésével, színes műsorral köszöntötték a vendégeket, a műsor végén közös táncba hívtuk őket.

Ekkor az óvoda kiállítást rendezett, amely egy hónapon át látogatható volt az érdeklődők számára. A fotók mellett szakkönyvek, óvónőink munkáiból összeállított anyag, a szülők által készített játékok, régi játéktárgyak, ruhák, kerámiák, és a csoportban kialakított nemzetiségi sarok színesítette a kiállítást. A folyosón gyermekeink rajzaiból készült rajz- és festménykiállítás fogadta a látogatókat.

A történelem viharait átélt betelepített sváb lakosság itt élő leszármazottainak igényeként jelentkezett az óvodában a német nemzetiségi nevelés megindítása. 1981-ben Fódi Ilona óvónő kezdte ezt a munkát, de később lakóhely-változtatás miatt szakember nélkül maradtunk. A következő években az iskolából járt át német szakos tanár a nagycsoportos gyermekekhez.

Időközben Freund Anikó nemzetiségi végzettségű óvónő kezdte csoportjában a kétnyelvű oktatást. Ma óvodánk mindkét csoportjában nemzetiségi óvónő végzi a munkáját.

A hagyományos ünnepeket – Mikulás, Karácsony, Gyermeknap – érzelmi hatását gazdagítjuk bábelőadásokkal, ügyességi játékokkal, barkácsolással, ajándékkészítéssel.

A jeles ünnepek között tartjuk számon a következőket:

  •  - A terményünnep (Erntedankfest)
  •  - Márton-napi lampionos felvonulás az óvoda körül (Martin Fest)
  •  - Nemzetiségi napok (idős lakosok meghívása, szövés, agyagozás, Tájház és Keramika látogatása, a népviselet ruhadarabjainak megismerése)
  • -  Gyermek sváb bál
  •  - Majális, gyermeknap, játékokkal, közös programokkal, a szülőkkel

Az Óvodai nevelés országos alapprogramjára (1996) épült a Helyi Óvodai Program (HOP) megírása, ez beépült a városlődi Általános Művelődési Központ Pedagógiai-művelődési Programjába, mely intézménynek óvodánk 1996 óta intézményegysége volt. Az Általános Művelődési Központ 2012 szeptemberében megszűnt, így óvodánk is új nevet kapott: Bakony-völgye Óvoda Városlődi Német Nemzetiségi Tagintézménye  (régi neve: ÁMK Német Nemzetiségi Óvoda). Ezt a név ismét  változott, 2013 szeptemberétől Városlődi Német Nemzetiségi Óvoda néven működünk. A Helyi Óvodai Program neve Pedagógiai Program névre változott. A program keretein belül kiemelt feladataként fogalmaztuk meg a német nyelvi nevelés és hagyományápolás mellett a természet tevékeny megismerését. Fontos feladatunknak tekintjük még a hátrányos helyzetű gyerekek felkarolását, a kommunikációs képességek fejlesztését, egészségfejlesztési programot, valamint a szülőkkel történő kapcsolattartást.  

Minden évben szervezünk kirándulást, amelyeket próbálunk minél érdekesebbé tenni. Ilyenkor kicsit messzebbre megyünk Városlődtől. Nagyon sok kisgyermek a faluból sem igen ment el, így már a busszal, illetve vonattal való közlekedés is egy külön élményt nyújt számukra. Olykor a szülők is eljönnek velünk, akik szintén élvezni szokták ezeket az összejöveteleket, hiszen olyan ritkán adódik alkalom arra, hogy így együtt legyen mindenki ebben a rohanó világban.

A kirándulások mellett minden évben szervezünk Ovi-bált, amelyre már méltán büszkék lehetünk, és hagyományként tekinthetünk erre a rendezvényre is, amely nem utolsó sorban egy kis anyagi bevételt jelent az intézmény számára. Ebből a bevételből szoktuk a gyermekeket karácsonykor meglepni ajándékkal és még sok minden másra is jut ebből az összegből, ha okosan gazdálkodunk vele.

Jelenleg 2 vegyes csoportunk van.  Érvek a vegyes csoport kialakítása mellett:

-lehetőség van arra, hogy a gyermek saját képességei szerint fejlődjön,

-sérült, egészséges és hátrányos helyzetű gyermek együttnevelése csak ilyen szervezésű csoportban képzelhető el,

-a vegyes életkorú csoportokban olyan szociális készségek (megértés, alkalmazkodás, elfogadás) alakulására nyílik lehetőség, amelynek egyébként csak kis hányada kap szerepet a hagyományos összetételben.

Óvodaképünk azt mondatja velünk, hogy az óvoda legyen olyan hely, ahova szívesen jön a gyermek. Az óvoda van a gyermekért! Fontos, hogy a csoport berendezései a gyermek méretéhez igazodjanak. Az egészséges és sérült gyermekek együttnevelését akkor tartjuk jónak, ha ebből senkit sem ér hátrány. A játék az óvodás gyermek alapvető tevékenységi formája, amire minden nap szüksége van. Az óvodában nem játszva tanítunk, hanem játszunk, és a játék természetes hozadéka a gyermek tudása. Az óvoda semmit sem siettet, nem teljesítményközpontú. Amit pedig nem szabad elfelejteni, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége!

Mit szeretnénk az elkövetkezendő években? Legalább ugyanennyi élménnyel gazdagítani a gyermekeket, szülőket egyaránt. Szeretnénk megfelelni a kor kihívásainak és ezekre a kihívásokra maximálisan felkészíteni a gyermekeinket. Természetesen akadályok, kudarcok mindig lesznek, amiket le kell tudnunk küzdeni, de ezek a kihívások, kudarcok sokszor erősebbé, ellenállóbbá teszik az embert. Bízunk a gyermeklétszám növekedésében, bízunk abban, hogy nem felügyeletet, hanem magas színvonalú szakmai munkát tudunk nyújtani a gyermekeknek és a szülőknek, akiknek szintén sok mindent köszönhet az intézményünk.

Intézményünk vezetői:

  • Karnik Aranka  1895-1900
  • Zsoldos Teréz  1900-1933
  • Avar Erzsébet  1934-1963
  • Réthy Lászlóné 1963-1992
  • Staubné Ferenczi Ilona  1992-2000
  • Farkasné Ráberhoffer Rita  2000-2003
  • Pethő Anita  2003-2012
  • Staub Ildikó 2009-2012, majd 2013-tól

Óvodánk jelenlegi pedagógusai és segítőik:

  • József Annamária
  • Némethné Csajka Borbála
  • Peidl Antalné
  • Staub Ildikó
  • Balázsi Tiborné
  • Staub Jánosné
  • Schneider Józsefné
  • Keller Ferenc
Megjelent: 2589 alkalommal